2008. január 11., péntek

Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

Na most zavarban vagyok, mert ha igaz a mondás, és a kettő között ok-okozati összefüggés van, akkor én okos vagyok. De jó! :)
Valójában nem tartom magam különösebben okosnak. Mert én az okosságot nem a műveltséggel, nem is az intelligenciával, és még csak nem is közvetlenül az érzelmi intelligenciával hozom összefüggésbe, hanem a talpraesettséggel. Tehát, az én olvasatomban okos az, aki elég talpraesett az életben, viszonylag könnyedén veszi az akadályokat, és nem hátrál meg a kihívások előtt.
Maga az okosság nem ér semmit, ha nem lehet a mindennapi életben hasznosítani. Ugye az ember nem megy minden nap tévés vetélkedőkbe, sőt annyira nem, hogy nagyon sokan életükben nem jutnak ilyen lehetőséghez, ami nem baj. A lényeg, hogy ahhoz legyenek elég okosak, amihez kell.
Szóval, aki igazán okos, az nem kételkedik, hanem boldogul, a hülyék világa meg nem sokat izgatja. Nem éri meg a fáradságot.

Nincsenek megjegyzések: