Mikor fekete füst száll feléd, csak annyit mondj: az élet szép
és ha nagyon mélyre merülnél onnan bugyogd fel, az élet szép
Ha nem szórnak már kincset eléd mégis feleld azt, az élet szép
s hogyha nincs már, amin nevetnélsose feledd el: az élet szép
Aztán mesebeli ködbe lépsz onnan ragyogj fel: az élet szép
és ha kezed közül por száll szét mégis mondd velem, az élet szép
és ha semmi sincsen, mi a tiéd dúdold halkan, hogy az élet szép.
- Szép, szép, oly szép
mivel fáj – és ettől szép -
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése