"A legfontosabb találkozásokat a lelkek előre megbeszélik egymással,
amikor a testek még nem is látták egymást.
Ezek a találkozások általában olyankor történnek, amikor valamilyen
határhoz érünk: a lelkünknek meg kell halnia, hogy újjászülethessen.
Atalálkozások megvárnak, de a legtöbbször éppen mi nem hagyjuk, hogy
valóra váljanak. De ha végképp el vagyunk keseredve, ha már nincs mit
veszítenünk -vagy ha éppen ellenkezőleg: imádjuk az életet-, az
ismeretlen testet ölt, és a világ kifordul a négy sarkából.
Mindenki tud szeretni, hiszen mindannyian ezzel az adottsággal
születünk. Van, aki eleve jól csinálja, de a többségnek újra kell
tanulnia,vissza kell emlékeznie,hogyan szeretett,és Mindenkinek-kivétel
nélkül mindenkinek-el kell égetnie az elmúlt érzelmeket,újra kell élnie
néhány örömöt és fájdalmat,botlást és gyógyulást,hogy észrevehesse a
vezérfonalat, ami ott rejlik minden új találkozásban."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése